A Honvédség és Társadalom Baráti Kör 2024-es első kegyeleti útját május 30-június 1. között Szlovákiába, a Kosuty székhelyen működő baráti közösséghez tervezte. Ahol már néhány éve alakult a kapcsolat, a közös jövő, ez lett volna az első fok az előre mutató lépcsőn.
Hosszas előkészület során elsősorban dr. Görög István, szervezetünk alelnöke kapcsolatainak köszönhetően fokozatosan állt össze a program, sok, sok változtatással. A másik részről, a folyamatosan kialakuló program alapján kezdődött meg a szervezés a tagok felé. Bár – mint többen is hangoztatták – a program jó volt, de mégis igen nehezen gyülekeztek a kirándulni szándékozók. Harminc fő alatt nem terveztünk indulást, végül összejött 28 résztvevői szándék. Mivel a baráti találkozó fontos volt, a hiányzó néhány fő ellenére kialakult a (majdnem) végleges program.
Amit – sajnos – fokozatosan mondtak le, így maradtunk összesen tizenheten, dr. Karsai Béla, a HTBK Székesfehérvári Szervezete elnöke majd kétnapos részvételével tizennyolcan lettünk. De már nem volt mit tennünk, menni kellett. Kissé félve, de megkértem a leendő szállásunk tulajdonosát, hogy ránk terheli-e a lemondók költségét, mindenki örömére azt mondta, hogy: á, dehogy!
Harmincadikán reggel bő egy órás késéssel elindultunk. Galánta volt az első célpontunk, ahol találkoztunk házigazdánkkal, Zdenka Audi Macicova országgyűlési képviselő asszonnyal, Kosuty polgármesterével. Aki kedvesen, szeretettel vezetett bennünket három napon keresztül, segítve bennünket türelemmel, és majd minden alkalommal ők állták az ebédjeink, vacsoráink költségét is.
Az Eszterházy kastélyt idegenvezető irányításával végig jártuk, sok információhoz jutva.
Az ebédet követően a közeli Kosutyba mentünk, ahol a hosszú évek óta sikeresen működő, nemzetközivé vált gyermekrajz pályázatunk díjait adtuk át – itt első ízben, Oláh László és társai segítségével. Ezt követően elfoglaltuk a szállásunkat Vezekényben.
Este Kosutyban a helyiek vendégszeretetét élveztük, ahol a gyerekek előadásának, illetve művészeti csoportjaik bemutatóinak tapsolhattunk. A házigazdák által biztosított vacsorát Pákozdról hozott füstölt finomságokkal, három kiváló Fejér megyei borász, a Geszler család, Csóbor Jenő és Lics Balázs boraival bővítettük.
A második napon Pozsonyba mentünk, ahol hivatásos idegenvezetővel bő három órában megismerhettük a szlovák főváros múltját, jelenét. A parlament éttermében elfogyasztott ebéd oldotta a lábakban lévő feszültséget. Utána ismét Galánta volt az úticélunk, ahol a társaság nagyobb része a Galandia termálfürdőben mártózhatott meg, míg a többiek Szabó László szobrászművész műhelyében, illetve Galánta városában töltöttek élménydús órákat. A Tallós-i Malom csárdában elköltött vacsoránk előtt, között, után ismerhettük meg a hely történetét.
Amint a második napot Tallóson fejeztük be, úgy a harmadikat szintén Tallóson kezdtük. A helyi tanárnő színes, érdekes vezetése mellett megnézhettük az ottani Eszterházy kastélyt, amelynek felújítása már elkezdődött, de a régi pompa eléréséig még lesz tennivalójuk. Dunaszerdahelyen, a stadion mellett Álló István helyi újságíró, sportriporter várt bennünket, aki végig kalauzolt a társaságot a magyar segítséggel épített sportobjektumban, illetve a városban tettünk vele majd két órát. Bős városában a polgármester, Fenes Iván fogadott bennünket. Aki bő humorral, színesen beszélt a településről, amit 31 éve irányít. A vendéglátást, majd az ebédet követően végig vitt a belváros fontos helyein, bemutatva azokat, elmentünk a bősi erőműhöz is, végül bőséges égi áldást a nyakunkba kapva indultunk haza.
Fárasztó, ám élményekkel gazdag napok után tértünk haza. A vendéglátóink szíves látása, vendégszeretete, büszke magyarság kényeztette, képesztette csapatunkat három napon át. Viszontlátásra szeptemberben Székesfehérváron!
Akik nem jöttek, azok pedig sajnálhatják!