AZ I. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSE 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
2018. október 5-7. Pákozd – Velence
A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, valamint a Tavaszi Hérics Gyermekalapítvány szervezésében, a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely és a Drótszamár Park és Kemping támogató együttműködésével, 2018. október első hétvégéjén került megrendezésre a Nemzetközi Gyermektalálkozó és Honvédelmi Verseny.
A gyermektalálkozó elsődleges célja az volt, hogy az első világháború befejezése 100. évfordulója alkalmából egy olyan programot valósítson mely, melynek során az egykor együtt vagy éppen egymás ellen harcolt népek, országok legfiatalabb generáció képviselői találkozhassanak, barátkozhassanak, együtt játszanak és versenyezzenek.
Az első alkalommal megrendezett esemény szervezése során – a támogatások hiányában – nem mertünk túl nagyot álmodni, ezért 2018-ban csak a szomszédos országok kaptak meghívást. A meghívások során a korábbi kapcsolatokra építésre és az előzmények nélküli, szinte véletlenszerű megkeresésekre is találunk példákat. Sikeresnek értékelhető a meghívásainkra érkezett pozitív visszajelzések összesítése, hiszen Ausztriát leszámítva valamennyi szomszédos ország képviseltette magát a rendezvényünkön. Szlovákiából (Nagytárkány), Ukrajnából (Munkács), Romániából (Temesvár és Gyergyószentmiklós), Szerbiából (Kishegyes) és Horvátországból (Zágráb) érkeztek résztvevők a gyermektalálkozóra, s ők egészültek ki sárisápi, kápolnásnyéki, székesfehérvári és pákozdi diákokkal
A rendezvény október 5-én délután, a Katonai Emlékparkba történt beérkezéssel vette kezdetét, ahol helyben sütött, friss, meleg lángossal fogadtuk a vendégeinket, akik a nap döntő részét utazással töltötték. A vonattal érkezett nagytárkányi csapatot a székesfehérvári vasútállomáson vártuk, s személygépjárművekkel szállítottuk Őket a Katonai Emlékparkba, illetve az egész program során biztosítottuk a szállításukat, csakúgy, mint a zágrábi csapatét.
A beérkezett csoportok egyenkénti fogadását és köszöntését követően, 17 órakor került sor a hivatalos köszöntésre és a rendezvény megnyitására, melyen Dr. Görög István úr, a HTBK Székesfehérvári Szervezete elnökhelyettese, a Katonai Emlékpark ügyvezetője, valamint Takács János úr, Pákozd Nagyközség polgármestere köszöntötte a résztvevőket. A megnyitó során egy rövid, kivetítéses előadás során mutattuk be a résztvevő településeket, illetve a csoportvezetők bemutatták az iskoláikat, a csapattagokat. Hamar oldódott a kezdeti izgalom és a gyermekek, illetve a csoportkísérő pedagógusok gyorsan alakítottak ki kapcsolatokat egymással.
A megnyitót és a Katonai Emlékpark rövid bemutatását követően gépjárművekre szállva, néhány perc alatt a szálláshelyünkre, a Velencei-tó partján lévő Drótszamár Park és Kempingbe értünk, ahol várt bennünket a szépen előkészített szálláshely, valamint a finom vacsora.
Az estét a Bence-hegyen töltöttük, ahova egy kellemes késő esti sétával jutottunk fel, s együtt csodáltuk meg a Velencei-tó és környéke éjszakai fényeit, valamint a nemrég épült kilátót. A madártávlatból történt körbenézés, valamint a szép csillagos égbolt alatti, kellemes séta kiváló lehetőséget teremtett a beszélgetésekre, barátkozásokra.
A szállásokat úgy osztottuk el, hogy a négyágyas szobákban két-két város diákjai legyenek együtt, ezzel is megteremtve a kapcsolatépítések lehetőségét. A nyelvi különbségek – az előzetes várakozásainknak megfelelően – nem okoztak nehézséget a fiataloknak, melyet az is segített, hogy a temesvári csapatot kivéve minden csapatban volt legalább egy-két magyarul is tudó gyermek, illetve az angol nyelv ismerete biztos alapot adott a beszélgetésekhez.
Másnap, október 6-án, a reggelit követően ismét Pákozdra vitt az utunk, hiszen a Katonai Emlékpark volt a Honvédelmi Verseny központja. Kezdőlépésként kisorsoltuk a versenyző csapatokat, hiszen a versenyt úgy rendeztük meg, hogy nem a különböző helyről érkezett csapatok versengtek egymással – abból épp elég volt 100 évvel ezelőtt – hanem a helyszínen sorsolt és különböző színű kendőkkel jelölt, vegyes csapatok vettek részt az izgalmas és játékos versenyben.
A honvédelmi versenyt megelőzően olyan közösségi játékokat rendeztünk – az ekkor már egymás ellen küzdő, más-más színű nyakkendőket viselő vegyes összetételű csapatoknak, melyek sikeres teljesítésének alapfeltétele volt az együttműködés, az együtt tevékenykedés. Ez is tovább erősítette az egymástól távol lévő településekről érkezett fiatalok kapcsolatát, s már itt jelen volt az egymás iránti bizalom, az egymás segítése, az együtt játszás és az együtt nevetés.
A honvédelmi verseny feladatait úgy állítottuk össze, hogy a versenyfeladatok többsége csak szoros együttműködéssel, közös gondolkodással legyen teljesíthető, illetve fő célunk volt az is, hogy a feladatok játékosak, szórakoztatóak legyenek, valamint, hogy a verseny állomásai között a csapatoknak ne kelljen rohanniuk, hanem a kellemes séta további ideális feltételt biztosítson a barátkozásokhoz.
A versenyfeladatok között szerepelt íjászat, légpuska céllövés, katonai akadálypálya, morze-jeladás, vízvezeték-építés, fegyver szét-és összeszerelés, tárazás, térképmásolás, „kilátótorony” építése katonai tárgyakból, kézigránát-dobás, közös ügyességi játék, mocsárjárás, „vakonjáró” fantázia nevű feladat, melyben a csapattagok csak hanggal irányíthatták a kilátás nélküli gázálarcot viselő társukat.
A honvédelmi verseny több mint hat órás volt, melyet délben egy finom, közös ebéddel szakítottunk meg. A gyerekek lelkesek, ügyesek, együttműködők és nagyon vidámak voltak, s a kék, a piros, a sárga és a zöld csapat egyaránt sikerrel teljesítette a feladatokat. Az eredménytől függetlenül a honvédelmi verseny sikeres volt, hiszen nagyon jól szolgálta a szervezők által megfogalmazott célokat!
A kempingben ismét meleg vacsora várt bennünket, melyet követően a részünkre kialakított közösségi térben folytatódott a programunk. A meghívólevelekben azt kértük a résztvevőktől, hogy hozzanak magukkal egy-egy első világháborús katonadalt, melyet el is énekelnek majd. Erre került sor az est első részében. Lélekemelő volt, ahogy a különböző katonadalok felcsendültek, s hisszük, hogy ez a programelem is méltó volt a kezdeményezésünk alapgondolatához, s még szívszorítóbb pillanat volt, amikor együtt énekeltük el a nagy háború himnuszának is tekintett „Kimegyek a doberdói harctérre” dalt. A dalok között beszélgettünk egy kicsit az első nagy világégésről, közösen emlékeztünk a háború lövészárokharcaiban szenvedett katonákra, az áldozatokra, a sokat szenvedett hátországokra. Ekkor lehetett talán legjobban érezni, hogy az ott lévő gyermekek között nincs különbség, a jelentős földrajzi távolságok és az eltérő nyelvek ellenére egyformán fontosnak érzik a békét, s kölcsönösen tisztelik egymást.
Az est záró részében Raptor lézerharcjátékot rendeztünk, s mivel ekkor már késő estébe hajlott az idő, ezért épületharcászatra rendeztük be a termet. Az önfeledt játék jó zárása volt az izgalmas napnak.
Hamar elérkezett az utolsó nap, mely azért bőven tartogatott még érdekes programokat. A reggelit követően egy kellemes sétával a Velencei Hajóállomásra mentünk, ahol várt bennünket egy kishajó, illetve az egy órás, kellemes sétahajókázás a Velencei-tavon. A programnál csatlakozott hozzánk Pásztor László ezredes úr, Szlovákia katonai attaséja, aki segített a szervezésben is, s ezt ezúton is köszönjük.
Egy külső szemlélő a sétahajózásról azt hihette volna, hogy egy osztálykirándulást lát, melyben a diákok már évek óta ismerik egymást, pedig csak két nappal korábban találkoztak, de a sok közös program, a szervezők és együttműködők igyekezete meghozta a gyümölcsét.
Az ebédet követően elköszöntünk az ideális feltételeket és körülményeket biztosító Drótszamár Kempingtől, s az utolsó közös autózásunk a Miskahuszárhoz vezetett bennünket, ahol 14 órakor megtörtént a honvédelmi verseny eredményhirdetése, valamint a Nemzetközi Gyermektalálkozó és Honvédelmi Verseny zárása. A gigantikus méretű huszárszobor lábánál rengeteg fotó készült, melyek fő jellemzője az volt, hogy mindenki mindenkivel szelfizett, s nemigen akaródzott senkinek elindulni haza. A hosszúra sikeredett búcsúzkodás végén, a távozó autókból az utolsó pillanatig látszottak a visszaintegető kezek.
A rendezvényt követően arra kértük a részvevőket, hogy röviden írják meg tapasztalataikat, véleményüket, valamint a székesfehérvári és sárisápi szervezők egy személyes találkozás keretében értékeltük a programot. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a Nemzetközi Gyermektalálkozó és Honvédelmi Verseny teljesítette az alapcélját, lehetőséget teremtett a különböző országokban élő fiatalok találkozására, a kapcsolataik kiépítésére és barátsággá erősítésére, valamint az első világháború befejezése centenáriumán fokozta a fiatalok hadtörténelmi érdeklődését, s ezzel együtt megerősítette bennük a béke fontosságát. A rendezvényünk sikerét nem a protokoll jellegű programelemek számával, hanem a valós, tartós kapcsolatok számával szeretnénk mérhetővé tenni, melyet majd csak az idő igazol vagy cáfol meg, de hisszük, hogy a kezdeményezésünk valós értéket teremtett, s hozzájárul a béke értékesebbé tételéhez.
Nem csak a szervezőkben, hanem a résztvevőkben is megfogalmazódott a folytatás szükségessége és igénye. Igény és lehetőségként merült fel, hogy évente két alkalommal is találkozhatnánk, egyszer ugyanitt, a másik alkalommal pedig váltakozó helyszíneken, a most részt vett országokban. Ez még a jövő kérdése, de gyorsan dönteni kell az esetleges folytatásról, az ahhoz szükséges támogatásokról, hiszen ezek a gyerekek hamar felnőnek, olyan felnőttek lesznek, amilyeneket a gyermekkori élményeik megalapoznak.
A szervezők nevében:
Oláh László Csicsmann János
HTBK Székesfehérvári Szervezete Tavaszi Hérics Gyermekalapítvány
szervező ötletgazda és társszervező
Médiatudósítások:
Fejér Megyei Hírlap on-line:
A kishegyesi Szó-Beszédben megjelent cikk linkje:
http://szobeszed-online.rs/intezmenyek_hirei/gyermektalalkozo-es-honvedelmi-verseny-pakozdon