Hírek, események

A Helyőrségi Zenekar nyitányában majd Schnee Helga, a Székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulójának szavalatában gyönyörködhetett a hallgatóság szervezetünk hagyományos évzáró estjén, december 11-én, a város Helyőrségi Művelődési Otthonának színháztermében.

A Honvédség és Társadalom Baráti Kör, tagságával jelentős munkát végezett az elmúlt tíz esztendőben – Karsai Béla egyesületünk ősszel megválasztott új elnöke köszöntötte ezekkel a szavakkal a résztvevőket. Beszédében a szervezet tevékenységét párhuzamba állította a civil alapítású Nobel-díjjal, ahol a tudományos munkáknak adnak reputációt. A fehérvári szervezet pedig – a hasonlattal élve- az őt környező társadalom felé.
– Büszkék lehetünk a HTBK- székesfehérvári szervezetére, és a keretei között elvégzett munkákra – folytatta – vagyis, a honvédség és a társadalom közötti barátság további elmélyítésére tett erőfeszítésekre. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az építkezés az elkövetkezendő évtizedben is folytatódni fog az ész-értelem-logika hármas egységének jegyében.
Végezetül George Washington, egykori amerikai elnök gondolatait idézte fel, amelyben arra utalt, hogy csata előtt a patkószöget szakszerűen kell beverni. Mert ha a patkószög kiesik, elvész a patkó, s ha elvész a patkó, elvész a ló is. Ha elvész a ló, elvész a huszár, s ha elvész a huszár, végül elveszik a csata is. Azaz, a gondos és aprólékos együtt gondolkozás továbbra is kiemelt célként kell, hogy szerepeljen a szervezet életében, amely mára Székesfehérvár meghatározó egyesületévé fejlődött.
Ezt követőn Halmos János nyugállományú ezredes énekművész műsorát hallhatták a vendégek, majd az est második részében a Székesfehérvári Honvéd Helyőrségi Zenekar koncertje tette feledhetetlenné az évzárót, Ruff Tamás százados-karnagy vezényletével. A zenekar elsőként karácsonyi hangulatú muzsikát varázsolt a színházterembe, majd a zenészek bizonyították, hogy a klasszikus művek mellett a modern stílus sem áll tőlük távol, sőt. A performance-okkal tarkított előadásban Mukk Ferenc és Tedd Huggens műveiből is megszólaltattak egy “csokorra valót”.
Az est végén a HTBK tevékenységének segítéséért, munkájuk elismeréseként ajándéktárgyakat vehettek át:
Dr. Vizi László, a Kodolányi János Főiskola főtitkára; Román Károly, tanár; Kovács Endréné, tanárnő; Danka Attila, grafikusművész; Takács János, Pákozd község polgármestere; Kisteleki Péter, a Vadex Zrt. vezérigazgatója; Emmerlingerné, Köhler Marietta, a Vadex Zrt. munkatársa; Dr. Molnár Ferenc, a Pillars Kft. ügyvezetője; Dr. Szabó József János, hadtörténész; Rangel István; Buga László, a HM Térképészeti Nkft. vezetője; Geiszt Attila, a K&H bank fiókvezetője; Tál Ferenc, a Kompenzáció Kft. ügyvezető igazgatója; Prof. Berek Lajos szobrászművész; Dr. Szunai Miklós, Ökucentrum.

Szöveg: Szűcs Gábor

Elsőként Kovács József vezérőrnagy mondott ünnepi köszöntőt, aki hangsúlyozta, a baráti körök Székesfehérvári szervezete az első vidéki szervezetként alakult 15 esztendeje, 1995-ben. Mindössze egy évvel azután, hogy Budapesten zászlót bontott az országos mozgalom. A szervezetalapítás és arculat formálás nem egyszerű feladatát az alapító elnök, Dr. Gyuricza Béla tábornok úr vállalta.
A kezdetben mindössze húsz fős, de kiváló felkészültségű és számos szakmát magában ötvöző tagság nagy lendülettel látott munkához. Mindennek hamarosan a városon is túlnövő hatása lett. 1997-ben meglehetősen elhanyagolt állapotot mutatott a szabadságharc első csatájának emlékhelye. A közelgő 150. évforduló kapcsán döntött úgy a szervezet, hogy élére áll a pákozdi ünnepségsorozat megrendezésének s egyúttal a környezet rendbetételére is gondot fordít. A szűkös anyagi források ellenére a baráti kör valamennyi tagjának aktív közreműködésével sikerült egy nagyszabású ünnepséget megvalósítani az évfordulón.
– A siker hatására megnövekedett a szervezet ázsiója is. Az ünnepi évforduló szervezéséért felelős rendező bizottság vezetését Warvasovszky Tihamér úr vállalta el, aki ettől a pillanattól kezdve folyamatosan kapcsolatban állt a baráti körrel és a pákozdi emlékhely ügyével.
A tizenöt éves egyesületi évből tizenkettő Warvasovszky úr elnökségéhez köthető. Nagyon nehéz lenne felsorolni mind azt az eredményt, amit ennyi idő alatt a szervezet megvalósított.
A vezérőrnagy – a teljesség igénye nélkül – sorolta, hogy a baráti kör például 2000. tavaszán vállalta el, hogy kimozdítja az emlékmúzeum emeleti terme kialakításában “holtpontra” jutott projektet.
Pályáztak – végül nyertek. S ha kis összegből is, de egy rendkívül látványos, máig is kiválóan működő kiállító és előadó termet tudtak megvalósítani. 2001-ben a baráti kör fogalmazta meg felhívását a rendkívül leromlott állagú pákozdi emlékhely megmentése és felújítása céljából. Az összefogás eredményeként az emlékművet 2002. májusában, megújult formájában, újra avatták. Majd ugyan abban az évben a HTBK kezdeményezte a Pákozdi Katonai Emlékhely Bizottság megalakítását – s annak máig is gesztor szervezete. Kovács Lajos beszédében hangsúlyozta: a szervezetnek sikerült kialakítania egy olyan szemléletet, amelyről állítható, hogy úttörőnek számít. Emiatt kevés hozzá hasonló szervezet létezik országosan. Évről-évre hűségesen szervezik a honvédség és a társadalom kapcsolatát egyre inkább elmélyítő rendezvényeiket. És ez a kapcsolat tovább fejlődik, észrevétlenül már -már “intézménnyé” terebélyesedett, közben pedig sikeresen megőrizte civil közegét. A szervezet sokszínű tevékenységét, mint az ifjúság hazafias nevelését, a kulturális kapcsolatok szélesítését és hagyományápolást a város határain belül és az ország határain túl egyaránt fémjelzik. Elmondta, köszönet illeti a tagságot, akik szabadidejükből ilyen nagy jelentőségű feladatok megvalósítására vállalkoztak. Egyúttal a köszönetét fejezte ki Warvasovszky Tihamérnak, akinek mivel a nyáron magas állami funkcióba került és az Állami Számvevőszék (ÁSZ), alelnöke lett, le kellett mondania a fehérvári szervezetben betöltött elnöki funkciójáról. A HTBK fehérvári szervezete ezért kora ősszel új elnököt választott Karsai Béla személyében, aki már nyolc esztendeje a szervezet alelnöke, s így jól ismeri a baráti kör hagyományait, erényeit és gondjait is. Személyében egy sikeres szervezetépítő nagyvállalkozó vehette át a vezetést.
– Úgy gondolom, méltó vezető követi az elődöket, akinek irányításával sikerülni fog fiatalos lendülettel megőrizni a korábbi évek eredményeit, fenntartani a szervezet innovativitását, egyúttal a gyorsan változó környezethez alakítania a baráti kört – fejtette ki Kovács vezérezredes, hozzátéve, az említett célok eléréséhez továbbra is partnerek lesznek azok a fehérvári katonák, akik a baráti kör szervezetében az eltelt évek során kipróbált barátra találtak.
Ezt követően köszöntötte Warvasovszky Tihamért a szervezetben 12 éven át folytatott tevékenysége elismeréséül.
A megköszöntött és megszólított “fél” jogán Warvasovszky Tihamér elmondta: köszöni a hitet, szeretetet, kitartást és meggyőződést, amelyek segítségével Gyuricza Bélával közösen indították el a baráti kört. Hittek abban, hogy egy jó célt szolgálnak és hogy a magyar emberek számára fontos ez a haza és benne a honvédség ügye. Egyúttal reményét fejezet ki, hogy a tagok továbbra is hasonló lelkesedéssel és tenni akarással szolgálják az igaz ügyet, amelynek nem csupán objektív eredményei vannak, hanem bízik benne, hogy szívekben is tovább erősödnek ezek az eredmények.
– 1994-ben, Dr. Nemeskürty István tábornok úr, történész-közíró és Gyuricza Béla vezérezredes elérkezettnek látták az időt arra, hogy felhívást tegyenek közzé arra vonatkozólag, hogy a hazafiságra történő nevelést, a honvédelem ügyét és a Kárpát-medence népei közötti együttműködést elősegítő és erősítő szervezetet hozzanak létre. Ez a “baráti körök- mozgalom” alapításának kezdeteit jelentették – ezeket a gondolatokat Szelekovszky Ernő fogalmazta meg hallgatósága előtt. Később azzal folytatta, a megalakulás Budapesten kezdődött, s rá egy évre 1995-ben elsőként Székesfehérváron alakult meg a vidéki szervezet. A társadalomban lendületet vett ez az új kezdeményezés és egymás után jöttek létre újabb és újabb szervezetek vidéken.
2000-ben arra az elhatározásra jutottak, hogy az eredeti kereteket kinőve a baráti körök országos szervezetté alakuljanak át. Jelenleg 30 baráti kör működik országszerte, 12 ezer fős létszámmal, maguk területén nagyon jelentős munkát végezve.
Később az országos szervezet nevében búcsúzott el Warvasovszky Tihamértól. A kormányzati feladatokat ellátó tevékenységhez jó munkát kívánt a baráti kör leköszönt elnökének, jelezve, hogy az országos szövetség egy-egy jövőbeni javaslatára továbbra is igényt tart. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör országos szövetségében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként emléktárgyat nyújtott át számára.
S a baráti kör 15 évét mi mással lehetett volna még jobban köszönteni és emlékezetessé tenni, mint hogy a tagságot és a megjelent vendégeket dallamos muzsikával, műsoros délutánnal és egy-egy szelet tortával köszöntsék fel?

Szöveg: Szűcs Gábor

Tisztelt Miniszter Úr, Tisztelt Gyuricza Család, Képviselő Hölgyek és Urak, Polgármester Úr, Hölgyeim és Uraim, Kedves megemlékezésre megjelentek! Tisztelt Katonák!
Főhajtás a Honvédeknek!

Mi mással kezdhetném megemlékező beszédemet itt, a nemzet szabadságáért fegyvert fogott hazafiak tanúságtételénél, az önálló magyar honvédsereg első győztes, vérrel megszentelt csatahelyén, itt a Pákozdi Katonai Emlékparkban, ahol az 1848-49.-es forradalom és szabadságharc, a XX. század háborúi és a békefenntartásban részt vett katonáink emlékhelyei találhatóak. 162 évvel ezelőtt bátor férfiak, lelkükben a szabadság eszményével, szívükben a haza szeretetével, készek voltak a legdrágábbat, életüket áldozni szülőföldjük, a Hon védelmének érdekében. Petőfi Sándor azt mondja: “Isten után legszebb, legszentebb név a honvéd nevezet”. És ha belegondolunk, milyen igaza is van, hiszen az elnevezés többek között nem más, mint egyéni sorsok megannyi bátor döntése, egyes szívdobbanások győztes hadsereggé egyesülése, a magyar szív és lélek számára érthető, csodálatos, elsősorban nem csak mint követésre méltó fogalom, attól jóval több, az maga a cselekedet.
Igazán csak az tudja mennyire méltó ez a hely Gyuricza Béla vezérezredes úr emlékének, aki ismerte Őt. Méltó a katonának, aki egész életét a haza fegyveres szolgálatának szentelte. Méltó a katona szívvel gondolkodó politikusnak, aki oly sokat tett az ország védelme, a Magyar Honvédség megerősítése érdekében, és nem utolsó sorban méltó a lelkében örökké lángoló, hazáját híven szerető Embernek.
Immár tíz esztendeje, hogy a Honvédség és Társadalom Baráti Kör ezen a történelmi helyen emléktáblát állított alapító tagjának, örökös tiszteletbeli elnökének Gyuricza Béla vezérezredes úrnak. Az emléktábla előtt érzelmek, emlékek, személyes találkozások képei, egy nagyra becsült és tisztelt parancsnok egyéniségének emlékei jelennek meg. Olyan emlékek, amelyek meghatározóak, amelyek utat mutatnak, példát jelentenek és hitet adnak a ma szolgálatot teljesítő katonák számára.
Gyuricza tábornok családjától a küzdeni akarást, tudásvágyat, a munka becsületét vitte magával, amikor 1959-ben sorkatonai szolgálatát töltve úgy döntött, hogy a katonai pályát választja élethivatásul. Ejtőernyős felderítőként bejárta a katonai szakma ismeretéhez nélkülözhetetlen beosztásokat, a felderítő szakaszparancsnoktól, a hadosztály , hadtest , majd a nagyhírű székesfehérvári 5. hadsereg, az akkoriban csak “tábori akadémiának” nevezett legnagyobb katonai szervezet parancsnoki beosztásig.
Kiváló katona, következetes, szigorú és emberséges parancsnok volt, aki példakép lett a katonák számára. Olyan vezető, akit követni a vele való találkozás pillanatától természetes egyértelműséget jelentett. Katona volt, egyben a hadtudományok doktora, aki 1994-ben, amikor a katonai szolgálat felső korhatárát elérte, csak a szeretve tisztelt egyenruháját váltotta le, és egy új hívatást felvállalva ült a parlament padsoraiba, aki lelkében örökre az ország sorsát és védelmét szívén viselő katona maradt.
Tisztelt Emlékezők!
Gyuricza Béla vezérezredes úr hívatása, egész élete, hazája védelméhez, a Magyar Honvédség megbízható haderővé fejlesztéséhez kötődik. Egy olyan haderő megteremtéséhez, amely minden ízében méltó a pákozdi dombok között tűzkeresztségen átesett, nagyszerű sikereket elért honvédsereg hagyományaihoz. Ezen a megkezdett úton kell haladnunk, ezt a tisztességes munkát kell folytatnunk. A történelmi múlt, a bátor elődök, és a katonáira büszke, az ország sorsát, védelmét ránk bízó állampolgárok azt várják tőlünk, hogy olyan képességekkel rendelkező, haderőt építsünk fel és tartsunk készenlétben, amely képes és kész hazája védelmére. Olyan haderőt, amely bármilyen nehéz helyzetben is biztos támasza hazánknak. Ez a feladat nagy felelősséget, áldozatos munkát követel a Magyar Honvédség minden tagjától. Tudom és hirdetem, hogy katonáink eltökélten, áldozatkészen, nagy odaadással készülnek fel és teljesítik küldetésüket. Tudásuk legjavát adják a gyakorlótereken, Afganisztán hegyei között, a Balkánon, és szükség esetén árvízzel küzdve a gátakon. Szolgálatukat a haza szeretete és védelméért érzett felelősség vezérli. Erre az áldozatkészségre mindannyian büszkék lehetünk, és kérem Önöket, legyünk is büszkék.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Minden törekvésünk arra irányul, hogy kivívjuk és megszolgáljuk a társadalom bizalmát, melyben elengedhetetlenül szükségünk van a Gyuricza Béla által alapított Honvédség és Társadalom Baráti Kör segítségére. A hadsereg a társadalomért és általa létezik. Kizárólag a társadalom akarata és ereje képes fenntartani és erősíteni. Értékei, elvárásai, figyelme minden honvéd számára a szolgálatot meghatározó vezérfonalat és motiváló erőt jelentik. Nélküle a legjobban képzett katona sem képes teljesíteni küldetését. Ezt kaptuk örökül egykori parancsnokunktól Gyuricza Béla vezérezredes úrtól. Hivatástudatot, a hazáért érzett feltétel nélküli elkötelezettséget. Megtisztelő és felelősségteljes hagyaték egy olyan embertől, aki egész életét hívatásának szentelte. Kötelességünk megfelelni e felemelő örökségnek. És ez a megfelelni akarás az, amely minden márványba és bronzba vésett emléknél maradandóbb emléket állít Gyuricza Béla vezérezredes úr példaértékű és követésre méltó életének.
Hölgyeim és Uraim!
Megemlékezésemet kezdő gondolatommal fejezem be. Főhajtás a hon védőinek, főhajtás a honvédeknek. Köszönöm, hogy eljöttek és velünk emlékeztek, köszönöm, hogy magukkal hozták a közösség, a társadalom erejét! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Fotók: Szűcs Gábor

A Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) és a Székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság közös sajtótájékoztatóján Kolozsváry Kende, a baráti kör alelnöke elmondta: a pákozdi csata ünnepi évfordulójához szorosan kapcsolódó ünnepi rendezvények számunkra már hagyományosnak számítanak. Immár 15 éve rendezek megemlékezéseket, így lesz ez most is, szeptember 29-e, az ütközet 162-eik évfordulójához kötődően.
Történelmi jelentőségű események előtt tisztelgünk: az 1848-ban megalakított magyar honvédség és nemzetőrség emléke előtt. Mindazon férfiak előtt, akik 1848. szeptemberének közepén az országunk területére betört és a forradalom leverésének szándékával Budára tartó Jellasic horvát bán serege ellen felvették a harcot. Szeptember 28 és 29-én óriási jelentőségű győzelmet aratott a forradalom.
Hangsúlyozta: az újdonsült honvédsereg a pákozdi csatában nyerte el méltó helyét. Ennek a csatának nem a mérete, sokkal inkább a jelentősége volt hatalmasabb. Megvédte a forradalmat, s a győzelmével kezdetét vette a magyar szabadságharc majd egy éven át tartó szakasza. Végül az aradi várárok vesztőhelyein a vértanúhalált halt tábornokok életével hunyt ki.
Kolozsváry Kende azt is elmondta, nem véletlen, hogy nemzetünk tudatában mélyen benne él a szabadságvágy és a honvédek iránti tisztelet.
Büszkén valljuk- fogalmazott -, hogy mi, székesfehérváriak megbecsüléssel ápoljuk hőseink hagyományait. Ez az az évforduló tehát azokról a hősökről szól, akik a haza védelmét tartották mindenekelőtt a legfontosabbnak.
A rendezvényeket a Velence-Tavi Édesvízi Fesztivál részeként “Honvéd fesztivál” címmel fogták össze a szervezők, amelynek védnökségét Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter vállalta. A rendezvények sorában kiemelt programnak számít a szeptember 25-i, szombat napi Pákozdi családi találkozó és a hozzá szorosan csatlakozó 26-i ünnepség, főhajtás a honvédek emléke előtt.
A szervezet alelnöke azt is hangsúlyozta, a 15 éves baráti kör nagy erőfeszítésekkel dolgozik azon, hogy a honvédelem össztársadalmi támogatást kapjon, hasonlóan a honvédcsaládokhoz, hiszen a hon valamennyi család számára szent, így a védelme is annak számít. Így tehát minden család áldozatvállalására számíthatnak a professzonális honvédek.

A rendezvények sora mindezzel nem érnek véget, hiszen a Katonai Emlékparkban az aradi 13 honvédtábornok október 6-i kivégzéséhez kapcsolódóan, ebben az évben október 8-én, pénteken 10 órai kezdettel “Csaták és hősök” címmel szavalóversenyt rendez a baráti kör a székesfehérvári helyőrségi klubban. A vetélkedőn kiemelt hangsúlyt kapnak az 1848-49 csaták és az első világháború harcai, költők által méltatatva, remekműveik felidézésével. A versenyt három kategóriában rendezik: székesfehérvári általános iskolások, a megye középiskolásai, továbbá a helyőrségi klubok és az ország más HTBK szervezeteinek tagjai számára – felnőtt kategóriában.
– Pákozd a sors kegyelméből a 162 évvel ezelőtti események hatására “katonás településsé”, s a hazaszeretet szakrális központjává válhatott. Ezt a hagyományt és megtisztelő szerepet a település azóta is felvállalja és feladatit elvégzi. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a HTBK székesfehérvári szervezetével közösen végrehajtottak egy nagyarányú fejlesztést a területen – mindezeket a gondolatokat Takács János, Pákozd polgármestere osztotta meg az újságírókkal.
Kiteljesedett Pákozdon a magyar honvédség emlékközpontja. A megvalósuláshoz és további működtetéséhez a honvédségtől számos segítséget kaptak. Hozzátette: kiemelt cél, hogy a fél éve megújult és kibővített létesítmény megléte még inkább a köztudatba kerüljön és tovább segíthesse a honvédség és a civilek kapcsolataink továbbfejlődését. Ezért született meg az ötlet a honvédség és a barát kör részéről, hogy szervezzenek a 162. évfordulóra egy olyan programot, ahol a honvéd családok és civilek közösen ünnepelhessenek a rendezvényeken. Az emlékpark tematikájában a hazafias nevelés, mint kiemelt cél szerepel, ezért a szervezők remélik, hogy a vendégek között gyermekeket és fiatalokat is köszönthetnek majd. Takács János előzetesen elmondta, hogy a Zánkai Gyermek-és Ifjúsági Centrummal közösen 28 – ra meghirdetett “Számháború 2010” című országos ifjúsági rendezvényre, és izgalmas programjára már előzetesen is nagy érdeklődés mutatkozik.
– A felújított emlékközpont márciusi megnyitása óta a regisztrált látogatói létszám meghaladta a 15 ezer főt! – hangsúlyozta, majd hozzátette, mindez jól bizonyítja, hogy egy nemes célt tűztek ki maguk elé, s létrejötte bizonyítja, hogy a tó környezetében komoly turisztikai célponttá válhatott és ezen az úton fejlődhet tovább a következőkben is.

Fucsku Sándor, dandártábornok, az ÖHP első parancsnokhelyettese úgy fogalmazott: 2006 óta a pákozdi csata évfordulója egyben a szárazföldi erők napja is. A szeptember 25-i, szombati “CSA-TA” ennek megfelelően lesz a szárazföldi erők katonáinak és családtagjaiknak a napja is. Külön örömnek nevezte, hogy a HTBK székesfehérvári szervezete, valamint az ÖHP közös rendezvényén évente sok ezer polgár és fiatal vesz részt. Az idei programsorozat, sokszínűségével együtt a remények szerint az idősebbek és fiatalok számára egyaránt érdekes és hasznos időtöltést kínál majd.
A dandártábornok ismertette azt is, hogy a Honvédségi Sportegyesületek Országos szövetsége szeptember 29-én rendezi egyetemisták, főiskolások és katona fiatalok számára honvédelmi sportversenyét, amely bár egy nemes és férfias kihívás, nők is részt vehetnek benne.

A Programok:

A pákozdi Katonai Emlékparkban szeptember 25-én szombaton megrendezésre kerülő családi találkozó hagyományőrző néptánccsoportok bemutatójával és a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar műsorával kezdődik, majd 11 órai kezdettel Fodor Lajos a honvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkára, Kovács József vezérőrnagy, a Székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, valamint L. Simon László országgyűlési képviselő és Takács János polgármester mond ünnepi köszöntőt. Később a játékos programoké lesz a főszerep, a látogatók interaktív előadásokat, közelharc és kardforgató bemutatókat és a Honvédegyüttes műsorát szemlélhetik meg. A rendezvény helyszínén egész nap színvonalas programokkal várják a szervezők és fellépők a vendégeket. Lesz játszóház, sétahajózás, és Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred, valamint a Petőfi Vegyvédelmi Zászlóalja technikai bemutatójára is sor kerül.
A következő napon, vasárnap az emlékhelyen 10 óra kezdettel a baráti kör tartja megemlékezését Dr. Gyuricza Béla vezérezredes, a HTBK örökös elnöke emléke előtt, ahol beszédet mond Benkő Tibor, altábornagy, vezérkari főnök, majd 11 órától a csata felújított emlékművénél Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter tartja ünnepi beszédet. Délben kerül megrendezésre a már hagyományosnak számító, a területen lezajlott pákozdi ütközetet felelevenítő huszár bemutató. A rendezvény színes forgatagát a honvédség szárazföldi alegységeinek bemutatója zárja.
És mindezzel még nem ért véget a rendezvénysorozat !
A közvetlenül a szabadságharc csatájának évfordulóját megelőző napon, szeptember 28-án 17 órai kezdettel a sukorói református templomban ünnepi ökumenikus szertartás keretében közös imádsággal emlékeznek meg a szabadságharc hőseiről, ünnepi beszédet mond L. Simon László országgyűlési képviselő.
Szeptember 29-én a Pákozdi Katonai Emlékpark területén egyetemisták, főiskolások és katonafiatalok számára meghirdetett honvédelmi túra zárja az megemlékezések sorát.

szöveg: Szűcs Gábor

A megemlékezés kezdetén Kovács Éva, a Gyergyószentmiklósi önkormányzat főosztályvezetője Mezei János polgármester nevében köszöntötte a megjelenteket és elmondta: az 1944. szeptember 7-i és az azt követő napok eseményei a település népének életén örök nyomott hagyott. A virradat után bekövetkezett események során a város megtelt ellenséges szovjet katonákkal, akiket csak a német és magyar csapatok közös erővel tudtak megsemmisíteni. A 159 székesfehérvári honvéd a harcok színhelyén, tömegsírban, míg az ellenséges katonák a gyergyói temetőben nyugszanak. Emlékeztetett: a honvédek emlékére a 90-es évek elején az akkori polgármester, dr. Dézsi Zoltán Burján Gál Emil szobrászművésszel terveztette meg az első emlékművet. A sírok kopjafáit Orbán Béla és Karancsi László faragták. Két éve a Székesfehérvári Honvédség és Társadalom Baráti Kör készíttetett emlékművet, hiszen a honvédek a fehérvári pótezred katonái voltak. A baráti kör kezdeményezte a két város közötti kialakult polgári kapcsolatok elmélyítését.
A Gyergyószentmiklósiak az elmúlt esztendőben keresztet állítottak a drámai napok során életüket vesztett hozzátartozóiknak. A kőbe vésett névsorban több gyermek és egy leány neve is olvasható. Többségük életét eltévedt golyó, repesz oltotta ki.
– Hatvanhat évvel ezelőtt megtörtént az, amiről sokan úgy gondolták, hogy csak a görög drámák világában létezik, vagyis a sors és a fátum beteljesedett. Beteljesedett 159 fehérvári újonc végzete és Gyergyószentmiklós sorsa is – ezeket a gondolatokat Csergő Tibor történész, a helyi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója osztotta meg hallgatóságával. Hozzátette: nehéz pillanatokat élt át a település, a felszegi családok, amint tehetetlenül kellett szemlélniük, hogy családi örökségük miként semmisül meg. Tehetetlenül nézték amint a számukra tiszteletnek és becsületnek örvendő honvéd egyenruhákban szanaszét hevernek az újoncok, a középkorú és az öreg, pótszázadba bevonult magyar katonák holttestei.
Sorsa közös volt Gyergyószentmiklósnak, a honvédeknek és annak a Magyarországnak is, amelyet később eltávolítottak tőlük. Az emlékhelyek a mai napig is fontosak azért, hogy az együvé tartozás gondolata fennmaradjon, hogy számukra továbbra is a becsület mundérja legyen a magyar honvédegyenruha – hangoztatta az igazgató, majd arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt ötven évben ezekről a tragikus eseményekről csak suttogva lehetett beszélni és emlékezni. A véráztatta székely szülőföldhöz való kötődést, ennek a becsületét és tiszteletét bizonyítja, hogy az emlékezés ténye nem veszett ki.
– Számunkra ez ugyan olyan jelentőségű emlékhely mint az aradi vesztőhely, vagy a magyar történelem számos más pontja, ahol mindig bizonyítani kellett, van helyünk a Kárpát-medencében.
Blénessi Jenő, a város díszpolgára egykori világháborús élményeit felelevenítve arról beszélt, hogy beteljesedett 159 honvéd sorsa a Gac-hegy oldalában. A századnyi honvéd Székesfehérvári 3/III. pótszázad katonái voltak, közülük többen egészségügyi okokból eredően nem számítottak harcképesnek. Végül a sürgető hadiállapot, és a haza védelme érdekében őket is harcba kellett küldeni. A helyszínre érkező szovjet hódítók bizonyára felmérték, hogy itt lesz az a környék, ahol három napi szabad rablást hajthatnak végre. Hosszú időn át a Gac – hegy nevét kimondani sem volt szabad, mert a hatalom félt a tömegsírba helyezett honvédek poraitól.
A Gac oldalán történtek sokáig ismeretlenek voltak az emberek előtt, de ezen a hegy oldalon székely nótás lány sohasem aratott búzát, székely legény sem vágott füvet szénának – zárta a szavait.

A megemlékező gondolatokat követően unitárius, református és katolikus egyház lelkipásztorai szertartás keretében kegyeleti megemlékezést tartottak. A magyar honvédek márvány emléktáblája előtt koszorút helyezett el Dr. Fodor Lajos vezérezredes a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Székesfehérvár Önkormányzata nevében Horváth Miklós Csaba képviselő, és László Tibor református lelkipásztor, a Honvéd Helyőrség nevében pedig Győrössy Ferenc nyugalmazott altábornagy, Dr. Görög István ezredes, és Tóvári Róbert hadnagy. A polgári áldozatok emlékműve előtt a Dr. Dézsi Zoltán a román állam korábbi államtitkára, Pál Árpád parlamenti képviselő, a pártok és civil szerveztek képviselői hajtottak fejet. A megemlékezés a Szózat és a Székely himnusz közös eléneklésével zárult.
Fodor Lajos Államtitkár kérdésünkre elmondta: Édesanyám gyergyószentmiklósi születésű, 1956 nyarától itt töltöttem gyermekkorom nyarait. Csak szűk családi körben a férfiak emlegették maguk között mi is történt itt 1944. szeptemberében. A megemlékezés komoly érzelmeket váltott ki belőlem. Most szembesültem azzal, hogy mi a jelentősége annak, hogy az a 159 magyar katona, aki hősi halált halt, Székesfehérvárról származott és póttartalékosként érkeztek. Amikor a világháború a vége felé közeledett, s gyakorlatilag minden veszni látszott, ezek a katonák, önfeláldozó módon védték a számukra kijelölt frontszakaszt és Gyergyószentmiklós térségét. Ha mindezt katonai szempontból nézzük, el kell ismerni, nem voltak megfelelően felkészítve a hozzájuk képest – a ma oly divatos szóhasználattal kifejezve – „profibb” módon kiképzett szovjet felderítő katonákkal szemben. Sajnos ennek estek áldozatul. Én mind ezt nagyon tanulságosnak tartom és egyúttal üzenet jelentőséggel bír a jövő nemzedékek számára. A honvédek életüket adták hazájukért, minden fajta feltétel nélkül. A mának szóló üzenet az, hogy példaképnek kell tekintenünk ezt a fajta helytállást: nincs elveszett helyzet. Számunkra kiemelt fontosságú, hogy ismét egy nemzeti haderőt kell megalapoznunk, egyúttal a társadalomban is változást kell elérni ahhoz, hogy megbecsüljék a katonákat, akik a haza honvédői.

Szöveg és fotók: Szűcs Gábor

– A szeptember 4-i megemlékezés bár számunkra tragikus eseményeket idéz fel, mégis szép példája annak, hogyan valósulhat meg és erősödhet tovább közös történelmi múltunk révén a kapcsolat Magyarország és Erdély között. Elevenítse fel kérem, hogyan kezdődött ez a kapcsolatfelvétel Gyergyószentmiklós és Székesfehérvár között?

A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Országos szervezetével 2003-ban léptem kapcsolatba, s rajtuk keresztül a székesfehérvári szervezettel. Két évvel később egy erdélyi kirándulás alkalmával találkoztam Görög István ezredes úrral, s akkor fogalmazódott meg az elgondolás: a katonák számára, akiknek többsége fehérvári, hogy egy emlékművet fogunk állítani, amely „zarándokhellyé válna. Célunk az volt, hogy valamilyen formában identifikáljuk a tragikus sorsú katonákat. Gyergyószentmiklóson mindenki tudta, hogy Székesfehérvárról származó honvédekről van szó, de nem tudtuk pontosan, kik is ők? Abban reménykedtünk, hogy ezeknek a katonáknak még élhetnek hozzátatozóik, és ezt is megpróbáltuk felkutatni. 2008-ra Székesfehérvár városa emlékművet készíttetett. A márványtáblát fehérvár főterén katonai ünnepség keretében búcsúztatták, majd egy héttel később, május 19-én, a Hősök napján a város katonai és önkormányzati vezetői leplezték le Gyergyószentmiklóson.

– Civil és katonai szervezetek összefogásáról beszélhetünk?

Elsősorban civil szervezetek összefogásról van szó, hiszen a két település politikai vezetése között egy jó viszony alakult ki. Bár testvérvárosi viszony még nem létezik, de jó lenne ha egy ilyen kapcsolat minél hamarabb kibontakozhatna és tovább fejlődhetne oktatási, kulturális, és gazdasági téren egyaránt.

– Mint korábban említette, a Gyergyószentmiklóson élők körében ismerős a 159 katona története. A generációk tovább örökítették egymásnak a drámai napok emlékét. Az évtizedes elhallgattatás következtében az anyaországban csak apránként válik világossá, mi is történt a Keleti-Kárpátok közelében 65 évvel ezelőtt…

Ahhoz hogy az itt történtek nyilvánvalóvá váljanak, nekünk még sokat kell tennünk. Tudni kell, hogy a honvédeket Székesfehérvárról és környékéről „SAS” behívóval mozgósított idősebb, 40 év feletti katonák, vagy nagyon fiatal, 16 év körüli Levente-korú fiúk voltak. Az akkori Magyarország keleti határainak megerősítésére érkezek ide, a Gac oldalába. A Gyergyószentmiklósiak megadták a végtisztességet az elhunyt katonák számára. Az elmúlt hatvan évben minden év szeptember 7-én és a halottak napján elhelyeztek mécsest, koszorút, virágot a hegy lábánál.

– A fehérvári honvédeken kívül a település lakosai közül is sokan áldozatul estek a hódítóknak. Erre külön emlékmű hívja fel a figyelmet az emlékhelyen.

A székely településeknek általában két “szege”, egy al -, és egy felszegi területe van. Így Gyergyószentmiklós Felszegi része is a szovjet betörés áldozatául esett. Összesen 386 gazdaság. porta vált a lángok martalékává. Az emlékhelyen egymás mellett áll a székesfehérvári áldozatok és gyergyószentmiklósi áldozatok emlékműve. Ezáltal is közelebb kerülhet lélekben egymáshoz a két település és polgáraik is, hiszen Gyergyószentmiklós 86 százalékában magyarok által lakott településnek számít. A közös kultúra, a nyelv, az érdeklődés és a múlt ismét összehozhatja a két települést.

– S melyek lesznek a következő lépések?

A fehérvári katonák emléke összeköt bennünket, és bízom benne, hogy a kapcsolatok tovább erősödhetnek. Vannak jól működő példák is. Megemlíthetem, hogy a Kodolányi János Főiskola, és Gyergyószentmiklósi Főiskola igazán jónak nevezhető együttműködést alakított ki az elmúlt években.

Szöveg és fotók:
Szűcs Gábor

A küldöttséget Görög István ezredes vezette, aki a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetét is képviselte. A Fejér megyei hagyományőrzők, köztük a Németh István vezette Krajczáros Alapítvány tíz éve van kapcsolatban az olasz Isonzó Baráti Körrel, akik sokat tesznek az olaszországi magyar katonai emlékek és sírok ápolásáért.
A Bíró Rozália alpolgármester vezette nagyváradi küldöttséggel kiegészült delegáció több helyütt a helyi polgármesterekkel együtt tartott megemlékezést és koszorúzást, köztük a foglianói osztrák-magyar katonai temetőben, a San Martino del Carso határában álló M. Kir. 4. Honvédemlékműnél, a San Michele csúcsán található olasz-magyar emlékműnél, valamint a felújított, 2009-ben Sólyom László köztársasági elnök által felavatott doberdói magyar kápolnánál.
A delegáció vendége volt L. Simon László országgyűlési képviselő, a Kulturális és sajtóbizottság elnöke, aki Görög Istvánnal és a delegáció tagjaival együtt tárgyalásokat folytatott a az első világháborús emlékeket gondozó települések polgármestereivel, valamint Gherghetta Enricoval, Gorizia Provincia elnökével. A tárgyaláson, amelyet – a tervek szerint – 2010. októberében Budapesten, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszterrel együtt fognak folytatni, az első világháború kitörésének 100. évfordulójára készülő nagy uniós programban való magyar részvételről egyeztettek.

A tervezett szakmai programok kidolgozásában résztvesz az a három történész, Pintér Tamás, Rózsafi János és Stencinger Norbert is, akik a /Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében /című könyvet írták.

Üdvözlettel:
Fidesz-KDNP Fejér 4 VK országgyűlési képviselői kabinet

Szervezetünk választmánya 2010. július 6-án ülést tartott. A napirenden szerepelt a szervezet első félévi munkája tapasztalatainak rövid összefoglalása, valamint a közeljövő feladatainak megfogalmazás.
A rendezvényen a beterjesztések vitaindító szándékúak voltak, a határozatok iránymutatóak, a résztvevők a feladatok megfogalmazásában közösen vettek részt és a jelentkező feladatokat nevesítve, határidő megjelölésével vállalták fel.

A hírlevél ITT olvasható.

A Honvédség és Társadalom Baráti Kör szervezet 1995. május 18-án, tehát pár hónap híján 15 éve alakult meg, Dr. Gyuricza Béla vezetésével. 1999. március 12-től azaz 11. éve Warvasovszky Tihamér polgármester a szervezet elnöke.
A barát kör az elmúlt 15 év alatt nagyon nagy utat tett meg, és mára, a sok mutató alapján, egy nagy szervezetté alakult – hangzott el barát kötünk rendes évi közgyűlésén Nagy Károly ezredes összefoglalójában. A rendezvénynek hagyományosan a Helyőrségi Művelődési Otthon biztosított helyszínt.
Mint megfogalmazódott, a fő cél az alapítástól azonos, a honvédség és a társadalom közötti kapcsolat ápolása, egy híd kialakítása és azon a kétirányú forgalom biztosítása. Eleinte úgy gondoltuk ez a híd nem két érdeket köt össze hanem egy közös érdek a nemzeti haderő társadalmi beágyazása a közös célunk. A tizenöt év alatt sok tapasztalatot szereztünk és néha úgy tűnt mintha a HTBK érdeke lenne a felvállalt célok megvalósítása. A feladatainkat az alapítástól a közgyűlések évről évre meghatározzák, ebben vannak hosszú távú és rövid távú feladatok is.
A mai közgyűlés feladata az, hogy számba vegye az elmúlt évi feladataink teljesítésének eredményességét és meghatározza a következő időszak céljait.
A közgyűlésen kör tagjai Görög István beszámolójában a szervezet elmúlt évi munkájáról, Sándor Csaba gazdasági vezető referálásban a költségvetési helyzetről, Orgoványi István előterjesztésében pedig a felügyelő bizottság jelentését hallgathatták. Az idei évi tervekről és közgyűlési határozatok elfogadásáról rendezett vitát egyesületünk elnöke, Warvasovszky Tihamér polgármester vezette. Ezt követően a közgyűlés a beterjesztett határozatokat és a Felügyelő Bizottság elnökének jelentését egyhangúlag elfogadta.
A rendezvény végén elismeréseket és emléklapokat vehettek át az arra érdemesültek.

– Szűcs Gábor –
HTBK tag

Az 1848-as forradalom és szabadságharc katonáinak emléket állító obeliszk környezetében az elmúlt évtized során példás civil-társadalmi összefogással emlékparkot alakítottak ki.
A létesítmény megálmodóinak szándéka szerint a park és a benne megépített több emlékpont segítséget nyújt a látogatók számára megtekinteni azokat a katonai körülményeket, amelyek bemutatják a magyar katonaság egykori és jelenlegi szerepvállalását, tevékenységét.
A tervezők szándéka szerint a 1,6 hektáros területen megvalósított, korszerű látványelemekkel tarkított pontokon megelevenednek az elmúlt korszakok pillanatai: a korábban élt állampolgár hogyan szolgálta a hazát, és miként volt képes esküjéhez híven hősiesen helytállni.
Több „korszakelem” segítségével épült fel egy olyan szellemi ív, amely 1848. szeptember 29-i Pákozd- sukorói csatától kezdődik és átöleli a történelem 160 évét. Köztes időben pedig részletesen „beszámol” az első és második világháború eseményeiről, a 136 év sorkatonaság idejéről, életképek, valósághű technika, szemléltető eszközök, információs táblázatok segítségével. Napjaink katonaságát és békefenntartói szolgálatát bemutató kiállítás az új, felavatott épületben kapott otthont.
– Bár Pákozd két győztes csatát is magáénak tudhat, mégis az 1848. szeptember 23-i győzelem tette emlékezetessé a település nevét – mondta köszöntőjében Takács János, Pákozd polgármestere.
Már régi terv, hogy az emlékhely mind színvonalában, mind mondanivalójában méltó környezetet kapjon. Az ügy élére a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) emlékhely bizottsága állt. A polgármester kijelentette, az európai viszonylatban tekintve is egyedül álló emlékpark létrejötte Pákozd harmadik győztes csatája.
A Fejér megyei közgyűlés elnöke, Dr. Balogh Ibolya köszöntőjében arról szólt, Pákozd sokáig az 1848-49-es szabadságharc talán legdicsőbb helyszíneként, honvédek hősiességének tanúhelyeként élt nemeztünk emlékezetében. Legyen szó 1848. győzelmes seregéről, az aradi mártírokról, a lövészárkokban sínylődő bakákról, vagy napjaink válságövezeteiben életüket kockáztató békefenntartókról – az elesetteknek méltó emléket kell állítani.
– Itt állva elégedetten tekinthetünk körbe. Messzire jutottunk az Emlékhely Bizottság 2002-es megalakulása óta. A kormányzatok, az állami és civil szervezetek elhatározása mint egy mag, megeredt ebben a vérrel öntözött földben, tovább növekedett, hogy végül egy elmélkedésre szolgáló ligetté nemesedjen – hangsúlyozta az elnök asszony.
Végül Fejér megye és Pákozd önkormányzata a HTBK székesfehérvári szervezetével közösen megtette az utolsó lépést, megalakítva a Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit kft.-t.
– Én egy fegyverek nélküli világra vágyom – hangsúlyozta, hozzátéve, tudja, ez az idő még messze van. Amíg eljön az idő, kellenek a katonák, és sajnos biztosan lesznek még áldoztok is – mindannyiunkért.
Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere, a HTBK elnöke köszöntőjében elmondta, nagyon sokszor érte az a megtiszteltetés, hogy az egykori csatamezőn mondhatott ünnepi beszédet. Ma is ünnepelni jöttünk az 1848-as forradalmat, egyúttal emlékezni a márciusi fiatalokra, akik közül többen is helyt álltak Pákozdon, példát adva a hazaszeretetről.
Emlékeztetett: a hit, a lelemény nem csak a harcban nélkülözhetetlen, hanem a békés hétköznapokban is. Tizenkét esztendeje a gyönyörű környéken egy lepusztult múzeum és egy megtépázott emlékmű hirdette történelmünk egy dicső korszakát.
– Jól emlékszem, amikor a 150. évfordulóra készülve az emlékbizottság akkori elnökeként mennyi kérdéssel kellett szembenézni. Voltak, akik ezt a történelmi helyszínt nem tartották fontosnak, a többség azonban az emlékek ápolást, a folyamatos támogatták. Nekik lett igazuk, hiszen az emlékhely egy széles összefogással 2002-re megújult. Mára az összefogás és az Európai Uniós támogatás eredményeként új minőség és új név jöhetett létre: Katonai Emlékpark Pákozd, azaz a KEMPP.
Warvasovszky Tihamér arról is beszélt, a pákozdi önkormányzattal megkötött konzorcium keretében jelentős önerőből, és a magyar honvédség folyamatos támogatásával válhatott valóra a létesítmény. És ez még nem a végállomás, hiszen remények szerint új fejezet kezdődhet el az ifjúság hazafias nevelése érdekében Pákozd szellemi központtal. A helyszín megérdemelné, hogy nemzeti emlékhellyé nyilvánítsák, ennek érdekében interpellációt is benyújtott 2008-ban a parlamentben, és bízik abban, hogy ezt a célt elősegítő törvény hamarosan megszületik.
Ecsődi László országgyűlési képviselő a Közép-Dunántúli regionális Fejlesztési Tanács Tagja beszédében kiemelte, a Pákozd-Mészeg hegyi Történeti Tematikus út beruházásának önköltsége 261,2 millió forint tett ki, pályázaton pedig 220, 9 millió forint sikerült elnyerni. A projekt a Mészeg-hegyi katonai emlékhelyet, a Sukorói haditanácsnál kialakítandó emlékpontot és a pákozdi obeliszk felújítását foglalta magába.

– Batthyány Lajos miniszterelnök hívó szavára megalakuló magyar honvédség első győzelmes ütközetét Pákozd-Sukorón 162 évvel ezelőtt megvívó honvédség mára a magyar nemzet biztonságát, szuverenitást és szabadságát biztosító intézménnyé vált – ezeket a gondolatokat Szekeres Imre miniszter fogalmazta meg. A honvédelmi tárca vezetője avatóbeszédében elmondta: az emlékhely a katonákról szól, az emlékezés azonban az egész nemzeté, hiszen az emlékpark 1848-tól egészen napjainkig felöleli a történelmi múlt azon valamennyi örökségét, amely a magyar honvédséget jelenti.
Az ünnepi beszédeket követően a nemzeti színű szalag átvágásával és az új múzeumi épület megnyitásával az emlékpark hivatalosan is megnyílt és a Velencei-tó lankáinál elterülő festői környezetben várj a látogatóit.

– Szűcs Gábor-