Migrációról, az arab helyzetről, a háborús valóságról a téma professzorával
Székesfehérvár – A Tiszti Kaszinó Egyesület, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör vendége volt habil. Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. A téma: Dzsihád, az Iszlám állam. Vele beszélgettünk az előadás után.
A dzsihád iszlám vallási kifejezés, az Isten útján való küzdelmet, törekvést jelenti. Nem hivatalosan mint az iszlám hatodik pillérét emlegetik. A dzsihád más értelemben jelentheti a hit védelmét, a „szent háborút” is.
-Hetven éve nem volt ilyen válságos helyzetben Európa, és a világ. Gondolok a migrációra, amit az arab helyzet is súlyosbít…
– A migrációs válság pillanatnyilag a legnagyobb kihívás az Európai Unió, és a térség számára. Ennek kezelésére jelenleg nincs egységes stratégia. Vannak elvek, elfogadott irányelvek, amelyek szerint nem ekkora tömegben jelentkező migrációval kellene foglalkozni, hanem sokkal kisebbel. Az kezelhetőbb lenne, de ami most van, a jelenlegi meglévő törvények ismeretében nem kezelhető, új törvényekre, új elgondolásokra lenne szükség.
– Mi az Iszlám Állam? Terrorszervezet, gerilla szervezet, vagy egy állam?
– Az Iszlám Állam gerilla szervezet, amely szeretne állam lenni, de annak tulajdonságaival nem rendelkezik, és a gerilla szervezeten belül terrorista módszereket alkalmaz. Az utóbbi időben a terrorizmus került esetükben az előtérbe, gondolok az orosz gép felrobbantására, a párizsi merényletre, és számos különböző helyeken végrehajtott – nem biztos, hogy mindegyik az Iszlám Államhoz, hanem annak különböző leányvállalataihoz fűzhető – merényletekre, terrorcselekményekre.
-Amit a megalakulásakor az Iszlám Állam maga elé tűzött célként, eddig mindent megvalósított, és 2020-ra már uralná az egész világot…
– Tény, azokból a stratégiákból, amit kijelöltek, abból sok minden bejött! De vannak benne gyenge pontok is. Az elkövetett merényletekkel kivívták az emberek, sőt, a muzulmán lakosság haragját, és már ők is azt mondják, ezek a Mohamedán eszmények a muzulmán világtól teljesen idegenek, nem fogadják el, így előbb, utóbb ők is fellépnek ellenük.
– Veszélyesek, mert névtelen nullákként bármikor, bárhol, bárkire le tudnak csapni, nem?
– A névtelen nulláknak már van neve. Hadieszköziek is vannak, de tartalékaik nincsenek, és nehezen tudnak újakat beszerezni, a külső támogatottságuk is kezd visszaszorulni. Ha ezt tovább nehezíti a világ, és a gazdaság területén is fellépnek ellenük, ha nem is lassan, de lehet eredményt elérni velük szemben.
– Előretörésükben mekkora volt a szerepe a világnak, gondolok Irakra, Amerikára és Európa tehetetlenségére?
– Az Egyesült Államok és szövetségei nagyon sok hibát követtek el Afganisztánban, Irakban, Líbiában. Irakban rend volt, nem volt terrorizmus, a rendszer szétverése úgy, hogy a hadsereget, a rendvédelmi szervezeteket szétzavarták hiba volt, mert a szétzavartak az Iszlám Állam ölelő karjaiba futottak. Az elmúlt években a világ, és Európa is elaludt. Úgy voltak vele, hogy mindez messze van, majd rendeződik, nem foglalkoztak időben a szír válsággal. Most ott tartunk, hogy sokkal nehezebb már fellépni ellenük.
– A gyerekem és az unkám miatt aggódtam, amikor magyar vezetők mondták, hogy igen, ez háborús helyzet, és Magyarországnak is oda kell állnia, a NATO tagságunk kötelez. Van ok az ijedtségre?
– Egyelőre a NATO nem kíván katonai erőkkel fellépni, de még egy, két nagyobb, Párizshoz hasonló európai eset után a helyzet változhat. Igaz, a NATO legerősebb hadserege az USA kezében van, és ha úgy döntenek, hogy fellépnek, részletkérdés, hogy a NATO csatlakozik, vagy sem. A NATO konszenzusa nehezen működik, ezért az USA ad hoc koalíciókat alakít, ő a vezér, és aki csatlakozni akar hozzá, az csatlakozik. A világ megosztott, de szerencsére ez a megosztottság csökkenőben van, sőt, az Iszlám Állam közelében élők közül is egyre többen az Iszlám Állam ellen vannak, lesznek. Ez még kevés, de optimista vagyok, mert néhány éven belül ezt a szervezetet visszafogják majd Irakban és Szíriában. A szír válság rendezése nagyon fontos, de a leányvállalatok, amelyek hűségesküt tettek az Iszlám Államnak, azok tovább fejlődnek, és még sok bosszúságot okozhatnak.
– Oroszország szerepe mennyire meghatározó?
– Oroszország nem akar szárazföldi erőkkel bevonulni Szíriába, a szír vezetést szeretné támogatni, a szír hadsereget akarja felfegyverezni azért, hogy az odaküldött tanácsadók segítségével a szír hadsereg oldja meg a feladatot.
– Izrael? Sokat tehet, árthat?
– Mindkettőre képes, de ártani nem akar. Izrael ki akar maradni az egész folyamatból, ők az arab változás szenvedő alanyai, ha bántják őket, nem engedik, keményen visszavágnak. Az izraeli vezetésnek már nem érdeke, hogy Szíria szétessen, dzsihadista erők kerüljenek hatalomba, sőt, ez senkinek sem érdeke.
– Dzsihád, az iszlám állam egy ideológia, vagy háborús veszélyforrás?
– Nem háborús forrás, hanem szélsőséges muzulmán ideológia, amit próbálnak globálissá tenni. Hosszabb távon az iszlám Állam ellen fel lehet lépni, rövidtávon ez nem oldható meg a politikai egység hiánya miatt. Ha Putyin és Obama leülne, és őszintén beszélgetne, meg tudnák oldani a helyzetet, de ennek nincs meg a politikai szándéka.
– Végül: amit a magyar vezetés tesz a migrációval sújtott helyzetben, mennyire helyes?
– Amit tesznek kényszerintézkedés, nem kívánják behozni a menekültek tömegét. A vezetésnek igaza van, hogy a schengeni határt meg kell védeni, és nem lehet engedni, hogy tömegével, ellenőrizetlenül menjenek át az országon emberek. Az, hogy mi ezt a problémát áttoltuk más országra egyeztetés nélkül, ez érintheti a jövőben a szomszédokkal való együttműködésünket Horvátországgal, Szerbiával. Részei vagyunk a NATO-nak, az EU-nak, tehát nem vonhatjuk ki magunkat a válságból.
Silye Sándor