Civil szervezetek összefogásában valósulhat meg a jövőben a világháborús emlékhelyek felkutatása, felújítása és ápolása, megfelelő helyszínt teremtve a kegyeleti megemlékezések számára. Székesfehérváron az összefogás első lépesei már megkezdődtek. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) városi szervezte, együttműködve a Krajcáros Alapítvány, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Egyesületével, a Honvéd Nyugállományúak Klubjával és a Honvéd Kulturális Egyesülettel szeptember 18-án megalakították a Háborús Emlékhelyeket Gondozók Társaságát, azaz a HáEmGo-t. Az alakuló ülésen az alapítók elfogadták az öt szervezet által létrehozott működési szabályzatot, és megválasztották a társaság vezető testületét. A szervezet elnöki tisztét, Győrössy Ferenc nyugállományú altábornagy tölti be.
Győrössy Ferenc altábornagy elmondta, ha a háborús emlékhelyeket gondozók társaságának megalapításakor jogosan merül fel a kérdés, mit is nevezhetünk valójában háborús emlékhelynek? A válasz megadásához a tagság megbízást adott tagjainak, hogy az ezzel kapcsolatos ismereteket gyűjtsék össze és kimutatást készítenek egy megfelelő adatbázis létrehozásához.
-Minderre azért van szükség, mert tudnunk kell, hogy mekkora az a földrajzi terület, amelyet képesek leszünk gondozni, s amelyet felvállalhatunk hangsúlyozta.
Sok estben egy kis falú elesett katonáinak sírja is háborús emlékműnek számít. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy döntő többségében a történelmi Magyarország területén, a jelenlegi országhatárokon kívül találhatóak azok a jelentősebb háborús emlékhelyek, amelyeknek gondozásában, ápolásban szeretnének részt venni.
Német István, nyugállományú ezredes,a HáEmGo vezetőségének tagja, aki a társaságot gesztoráló Krajcáros Alapítvány kurátora elmondta, szinte minden magyar településen található egy első világháborús emlékmű. Ezek száma becslések szerint is két és félezerre tehető. Galíciában az elesett magyar katonáknak állított emlékművek és temetők száma több mint hatszáz. Ebből is látható, hogy a feladat a jövőre nézve óriási lesz. Mindezek mellett a társadalmi „tudatformálásban nagy segítséget nyújtanak azok a kiadványok, amelyek hadügyi szakemberek tollából nem régen láttak napvilágot. Példaként említette a Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred történetét, vagy a Gyergyószentmiklóson hősi halált halt század történetét bemutató kiadványokat.
Országszerte hadisírok ápolásával, gondozásával körülbelül 160 egyesület foglalkozik. A most megalakult társaság országos szinten is szeretné felvenni a hasonló kegyeleti tevékenységgel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot az együttműködés reményében. A közös együtt munkálkodás koordinálását a Krajcáros Alapítvány vállalta a Nemzeti Civil Alap programtól erre a célra nem régen elnyert pénzügyi támogatás segítségével. A szervezők szándéka, hogy egy év alatt húsz szervezet csatlakozzon a munkájukhoz.
– Szűcs Gábor –