Székesfehérváron, a Városháza Dísztermében rendezték meg a Hazafias, honvédelmi nevelés konferenciát.
Karsai Béla, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének az elnöke nyitotta meg a II.konferenciát. Petrin Laszló, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta: az általanos kulturának része a honvédség kultúrája. A rendszervaltás során a fürdövízzel együtt a gyereket is – tehát sok, korábban hasznos dolgot – kiöntöttek. De 2011-ben új alapokra helyezték a nevelést és a honvédségi nevelést is. Svájc példaját említette példaként. Az országét, amely jellemzően nem nem militaris, de mégis, az újonc avatáson való jelenlét jelenti az érettséget. Itthon nem csupan az iskola, hanem a tarsadalmi szerepvállalas miatt is lényeges a honvlédség feladata. Fejér megye, Székesfehérvar élen jár e területen. A Katonai Eemlékpark Pákozd, a Honvédelmi Minisztérium, az Összhaderönemi parancsnokság, és a város vezetése, a megyei kormányhivatal összefogása példaértékű – jelentette ki. Pákozd pedig a tevékenység bázisa. Cser Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szólt a többi között a legfrissebb eseményről, amikor nemrég Isonzóban gyerekkel tisztelegtek a Nagy Honvédő Háború hősei, halottai emlékei előtt Nagyvárad és Székesfehervár 20-20 iskolás gyerekével együtt.
Sipos Imre szólt a Honvédelmi nevelés kapcsán a felelősségről, és az állampolgárok feladatáról. Az új Nemzeti Alapatanterv szabályoz, nevelési célokat ír elő, amely alapján az iskolák dolgozhatnak. Lényeges a testi, lelki fejlesztés, a népi kultúra megismertetése. Elengedhetetlen az egyén és közösség felelőssége, a hazafias nevelés fokozatossága az óvoda, az iskola, és az egyetem esetében is. A történelem ismerete, a nemzeti ünnepek, a jelképek mind fontosak e téren. De megvan a szerepe a művészeteknek is. Segít a mindennapi élet gyakorlata, az életvitel, miként a katasztrófavédelem, a honvédelmi ismeretek, a testnevelés és sport is. A tankönyvekben minden megtalálható. Újdonság a digitális anyagok megjelenése a Köznevelési Portálon, ezáltal a fiatalok figyelme hamarabb ráirányítható bármire. Jó gyakorlat a múzeumok és egyéb intézetek kínálata. Ismert 2010 óta a Határtalanul program, ami segíti a határon túli magyarság mindennapjainak a megismerését – látogatásokkal is. Immár 2005 óta létezik a KatonaSuli program. Felhívta a figyelmet az országos programok mellett a helyi programok jelentőségére. Elmondta: mindez nem lenne megvalósítható a pedagógusok hite nélkül.
Görög István, a HTBK országos és fehérvári alelnöke közölte: a HTBK híd a katonák és a civil emberek között. Gyuricza Béláék 1998-ban kijelentették, megfelelő módszereket kell kidolgozni, hogy e két világ közelítsen egymáshoz. Egy év múlva rátaláltak Pákozdra, lassan, folyamatosan építették, és ez lett a honvédelmi nevelés bázisa. A történelem tanárokkal egymásra találtak, alkotó fantáziával a történelmi szituációkat megelevenítették. Az erdei iskolából lett a Hazafiság Iskolája. Interaktív megoldásokat alkalmaztak a múzeumpedagógia eszközeivel. Ezt látva Hoffman Rózsa e tevékenység felkarolását igérte. Az iskolába 2013-ban először határon túlról, Eperjesről érkeztek gyerekek. Mára 20200 tanulót értek el, 1850 pedagógus segíti e tevékenységet.
Matuz János, a Vörösmarty Színház intendása a Z-generációról beszélt, arról, miként lehet a fiatalokat Thália szekerére felsegíteni. Először 2013-ban találkozott Fehérvár történelmével, amikor segítségével 1038 diák mondta el Szent István intelmeit. A Z-generáció, az 1995-2009 között születettek mondhatók az első digitalis nemzedéknek. Virtuóz módon használják a digitális eszközöket, akik virtuális térben élnek, a világháló jelenti a mindennapjukat. De – közölte az intendáns – hiányzik számukra a valós mindennap, mert ott már nehezen igazodnak el. A színház segít, a közös alkotás az itt és most élményét adja meg nekik, kápráztatja el őket. Ehhez a meglévő elemeket dramaturgiai módon dolgozta össze. Így ünnepekre, hazafias ünnepekre lettek partnerek a Z-nemzedék tagjai. A történelmet nagyon is mához szólóvá teszik, és tapasztalják, a városlakók figyelme elismerésre méltó.
-Bemutatjuk, átéljük, átéltetjük a hozzánk csapódókka az ünnepet. Lélekben visszük végig a gyerekeket, és nem csupán ünnep, hanem 3 dimenziós közösségi esemény lett ez a számukra. Identitás, innováció, kötődés a játék lényege, és lám, szívesen adják a szabadidejüket a fiatalok a moitivált közösségi élményért. A díszletek pedig a valós történelem élményét adják – vélte az inrendáns.
Farkas Zoltán, a gyergyószentmiklósi iskola igazgatója szerint a határon túl, a távolban élők számára a haza, az otthon hajdan gyerekként mást jelentett, mint ma. Hol a haza tette fel a kérdést? Valahol ott fent, nem is látszik. A román oktatási rendszer sem segít. Az irodalmat, a történelmet kell erősíteni, de sport is segít a hazafiság érzésének az erősítésében. A hazaszeretet nem könnyű megirmertetni Erdélyben. De nem reménytelen. A gyerekek számára a haza az otthont, a szülőhelyet jelenti és nem a Kárpát medencét.
Délután Szabó Zoltán alezredes véleménye szerint hallhattuk: korábban a sorkatonai szolgálat volt a kapocs a honvédség és társadalom, a katonák és s civilek között. Úgy vélte: a hazafias nevelés érzelmi kötődés, a honvédelmi nevelés pedig ismereteket ad. A nevelés az értékközvetítés eszköze. A Zrinyi 2026 program fejlesztheti a honvédség és társadalom kapcsolatát. Tircsi Hajnal alezredes a képzésről, Szabó János ezredes is szólt a téma Lehetőségeiről.
Korreferátumokat hallhattunk Csicsman Jánostól (Sárisáp), Oláh Lászlótól (Székesfehérvár), Horváthné Boda Andreától (Lajoskomárom).
Végül Laski Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztériumi főtanácsadója válaszolta meg a felvetődő kérdéseket.
Szöveg: Silye Sándor
Fotó: KEMPP