Elsőként Kovács József vezérőrnagy mondott ünnepi köszöntőt, aki hangsúlyozta, a baráti körök Székesfehérvári szervezete az első vidéki szervezetként alakult 15 esztendeje, 1995-ben. Mindössze egy évvel azután, hogy Budapesten zászlót bontott az országos mozgalom. A szervezetalapítás és arculat formálás nem egyszerű feladatát az alapító elnök, Dr. Gyuricza Béla tábornok úr vállalta.
A kezdetben mindössze húsz fős, de kiváló felkészültségű és számos szakmát magában ötvöző tagság nagy lendülettel látott munkához. Mindennek hamarosan a városon is túlnövő hatása lett. 1997-ben meglehetősen elhanyagolt állapotot mutatott a szabadságharc első csatájának emlékhelye. A közelgő 150. évforduló kapcsán döntött úgy a szervezet, hogy élére áll a pákozdi ünnepségsorozat megrendezésének s egyúttal a környezet rendbetételére is gondot fordít. A szűkös anyagi források ellenére a baráti kör valamennyi tagjának aktív közreműködésével sikerült egy nagyszabású ünnepséget megvalósítani az évfordulón.
– A siker hatására megnövekedett a szervezet ázsiója is. Az ünnepi évforduló szervezéséért felelős rendező bizottság vezetését Warvasovszky Tihamér úr vállalta el, aki ettől a pillanattól kezdve folyamatosan kapcsolatban állt a baráti körrel és a pákozdi emlékhely ügyével.
A tizenöt éves egyesületi évből tizenkettő Warvasovszky úr elnökségéhez köthető. Nagyon nehéz lenne felsorolni mind azt az eredményt, amit ennyi idő alatt a szervezet megvalósított.
A vezérőrnagy – a teljesség igénye nélkül – sorolta, hogy a baráti kör például 2000. tavaszán vállalta el, hogy kimozdítja az emlékmúzeum emeleti terme kialakításában “holtpontra” jutott projektet.
Pályáztak – végül nyertek. S ha kis összegből is, de egy rendkívül látványos, máig is kiválóan működő kiállító és előadó termet tudtak megvalósítani. 2001-ben a baráti kör fogalmazta meg felhívását a rendkívül leromlott állagú pákozdi emlékhely megmentése és felújítása céljából. Az összefogás eredményeként az emlékművet 2002. májusában, megújult formájában, újra avatták. Majd ugyan abban az évben a HTBK kezdeményezte a Pákozdi Katonai Emlékhely Bizottság megalakítását – s annak máig is gesztor szervezete. Kovács Lajos beszédében hangsúlyozta: a szervezetnek sikerült kialakítania egy olyan szemléletet, amelyről állítható, hogy úttörőnek számít. Emiatt kevés hozzá hasonló szervezet létezik országosan. Évről-évre hűségesen szervezik a honvédség és a társadalom kapcsolatát egyre inkább elmélyítő rendezvényeiket. És ez a kapcsolat tovább fejlődik, észrevétlenül már -már “intézménnyé” terebélyesedett, közben pedig sikeresen megőrizte civil közegét. A szervezet sokszínű tevékenységét, mint az ifjúság hazafias nevelését, a kulturális kapcsolatok szélesítését és hagyományápolást a város határain belül és az ország határain túl egyaránt fémjelzik. Elmondta, köszönet illeti a tagságot, akik szabadidejükből ilyen nagy jelentőségű feladatok megvalósítására vállalkoztak. Egyúttal a köszönetét fejezte ki Warvasovszky Tihamérnak, akinek mivel a nyáron magas állami funkcióba került és az Állami Számvevőszék (ÁSZ), alelnöke lett, le kellett mondania a fehérvári szervezetben betöltött elnöki funkciójáról. A HTBK fehérvári szervezete ezért kora ősszel új elnököt választott Karsai Béla személyében, aki már nyolc esztendeje a szervezet alelnöke, s így jól ismeri a baráti kör hagyományait, erényeit és gondjait is. Személyében egy sikeres szervezetépítő nagyvállalkozó vehette át a vezetést.
– Úgy gondolom, méltó vezető követi az elődöket, akinek irányításával sikerülni fog fiatalos lendülettel megőrizni a korábbi évek eredményeit, fenntartani a szervezet innovativitását, egyúttal a gyorsan változó környezethez alakítania a baráti kört fejtette ki Kovács vezérezredes, hozzátéve, az említett célok eléréséhez továbbra is partnerek lesznek azok a fehérvári katonák, akik a baráti kör szervezetében az eltelt évek során kipróbált barátra találtak.
Ezt követően köszöntötte Warvasovszky Tihamért a szervezetben 12 éven át folytatott tevékenysége elismeréséül.
A megköszöntött és megszólított “fél” jogán Warvasovszky Tihamér elmondta: köszöni a hitet, szeretetet, kitartást és meggyőződést, amelyek segítségével Gyuricza Bélával közösen indították el a baráti kört. Hittek abban, hogy egy jó célt szolgálnak és hogy a magyar emberek számára fontos ez a haza és benne a honvédség ügye. Egyúttal reményét fejezet ki, hogy a tagok továbbra is hasonló lelkesedéssel és tenni akarással szolgálják az igaz ügyet, amelynek nem csupán objektív eredményei vannak, hanem bízik benne, hogy szívekben is tovább erősödnek ezek az eredmények.
– 1994-ben, Dr. Nemeskürty István tábornok úr, történész-közíró és Gyuricza Béla vezérezredes elérkezettnek látták az időt arra, hogy felhívást tegyenek közzé arra vonatkozólag, hogy a hazafiságra történő nevelést, a honvédelem ügyét és a Kárpát-medence népei közötti együttműködést elősegítő és erősítő szervezetet hozzanak létre. Ez a “baráti körök- mozgalom” alapításának kezdeteit jelentették ezeket a gondolatokat Szelekovszky Ernő fogalmazta meg hallgatósága előtt. Később azzal folytatta, a megalakulás Budapesten kezdődött, s rá egy évre 1995-ben elsőként Székesfehérváron alakult meg a vidéki szervezet. A társadalomban lendületet vett ez az új kezdeményezés és egymás után jöttek létre újabb és újabb szervezetek vidéken.
2000-ben arra az elhatározásra jutottak, hogy az eredeti kereteket kinőve a baráti körök országos szervezetté alakuljanak át. Jelenleg 30 baráti kör működik országszerte, 12 ezer fős létszámmal, maguk területén nagyon jelentős munkát végezve.
Később az országos szervezet nevében búcsúzott el Warvasovszky Tihamértól. A kormányzati feladatokat ellátó tevékenységhez jó munkát kívánt a baráti kör leköszönt elnökének, jelezve, hogy az országos szövetség egy-egy jövőbeni javaslatára továbbra is igényt tart. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör országos szövetségében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként emléktárgyat nyújtott át számára.
S a baráti kör 15 évét mi mással lehetett volna még jobban köszönteni és emlékezetessé tenni, mint hogy a tagságot és a megjelent vendégeket dallamos muzsikával, műsoros délutánnal és egy-egy szelet tortával köszöntsék fel?
Szöveg: Szűcs Gábor